Írtunk már a Rev. című sorozatról, amely egy cseppet sem mindennapi papról szól, aki – amellett, hogy elég vicces – iszik, dohányzik, és rendszeresen szexel a feleségével. (Persze anglikán, szóval megteheti, de akkor is.) Az őt alakító Tom Hollanderrel és a szériát író James Wooddal Liverpoolban, a BBC Worldwide Showcase nevű médiaeseményen találkoztunk, ahol az Egyesült Királyságban március 24-én induló harmadik évadról beszélgettünk. (Magyarul egyelőre a második szezont láthatjuk majd, március 31-én indul a BBC Entertainmenten.)
Az már a kerekasztal-beszélgetés elején kiderült, hogy Hollandernek karakteréhez, Adam Smallbone-hoz hasonlóan fanyar a humora: először is az újságírói listán feltüntetett nevek és országok alapján megpróbálta kitalálni, hogy melyikünk kicsoda, majd szúrós szemmel nekünk szegezte a kérdést, hogy láttuk-e egyáltalán a sorozatot. Amikor bevallottam neki, hogy csak az első évadot néztem meg, csak legyintett bosszúsan: „Biztosan azt is az internetről töltötted le, mi? Na, tőled se látok pénzt!”
Hollandernek amúgy is valószínűleg dupla pénz jár, hisz nemcsak a főszereplője a Rev.-nek, de közreműködik az írásban is. „Eléggé egy rugóra jár az agyunk, ugyanazok a dolgok nevettetnek meg minket. Tom először csak ötleteket adott, pár jegyzettel járult hozzá a sztorihoz, de ahogy telt az idő, egyre jobban belejött az írásba, a harmadik évadot gyakorlatilag már együtt írtuk. Sajnos én időközben nem tanultam semmit a színészkedésről” – mondta Wood.
„Azért viszont, hogy folytatódjon a sorozat, Jamesnek kell többet tennie, nekem egyelőre fogalmam sincs, hogyan mehetnénk még ennél feljebb. A harmadik szezon szerintem kiugróan erősre sikeredett, olyan vitatott témákkal is foglalkozunk benne, mint a melegházasság vagy a börtönből szabadultak rehabilitálása” – tette hozzá Hollander. „Tulajdonképpen még én sem tudom, hogy lesz tovább, de ez ugyanígy volt, miután befejeztük a második évadot is – ilyenkor mindig leeresztek, megpihenek kicsit” – kontrázott rá Wood.
A sorozatot mindkét író egyedülállónak tartja a maga nemében, hisz a modern brit komédiában csak talán A Dibley-i lelkész volt még hasonló széria, de az inkább családi program volt, kevésbé foglalkozott az egyházzal, az ember és a vallás kapcsolatával. „Sokan nem merik összekötni az egyház világát a vicces helyzetekkel, annak ellenére, hogy Nagy-Britanniában ennek a középkorban még komoly hagyománya volt. Mindenesetre mi sem az egyházzal vagy a hittel viccelődünk, nincsenek blaszfémikusnak mondható jelenetek” – mondta Hollander.
Wood ezt csak megerősíteni tudta, nem emlékezett egyetlen negatív kritikára, még az egyház embereitől sem: „Bár az anglikán egyház nagyon hierarchikus, nagyon liberális is egyben. Sok pappal találkoztunk, akik imádják a sorozatot, hamar rájöttek, hogy mi az egyház mellett vagyunk – azzal együtt, hogy egyikünk sem az a kimondottan vallásos ember” – fogalmazott.
Woodnak egyébként az egyik nagyapja is pap volt, mégsem emelte be a karakterbe: „Az még egy teljesen más korszak volt, a nagyapám ráadásul egy kemény katonai lelkész volt, nagyon más típus lehetett, mint Smallbone. A figurát három-négy, általunk ismert papból gyúrtuk össze, plusz Tomból és belőlem is van benne egy kevés” – mesélte.
Hollanderrel aztán még találkoztunk este is, a The World’s Storyteller nevű szórakoztató rendezvényen, ahol azonban már új tévéfilmjét, az A Poet in New York-ot reklámozta, amelyben Dylan Thomast alakítja – fanyar humoráról itt is tanúságot tett, hisz miközben arról beszélt, hogy a neves költő miként itta halálra magát, látványosan nagyokat kortyolt a kezében tartott borospohárból.