A héten az Angolkák-kal foglalkoztunk kiemelten, a sorozat és a két színész után kedvenc karaktereinkről, Lou-ról és Andyről is ejtünk néhány szót – a széria rengeteg figurája közül talán ők járták be a legnagyobb utat a popkultúrában, Nagy-Britanniában farsangi és halloweeni bulikban is simán össze lehet futni a fura párossal.
Aki nem ismerné a karaktereket, annak elmondjuk, hogy Lou (David Walliams) egy kedves, türelmes fickó, aki mindent megtesz, hogy segítsen kerekesszékbe kényszerült barátján, Andyn (Matt Lucas). A visszatérő poén az, hogy Andynek valójában semmi szüksége nincs a tolószékre, és amikor Lou nem figyel oda, állandóan ki is ugrik belőle – általában csak azért, hogy aztán valami hülyeséget csináljon, ellopja egy rendőr motorbiciklijét vagy épp megmártózzon egy cápákkal teli tartályban.
Amúgy igazán elviselhetetlen alak, mindig kijelenti, mire van szüksége („want that one”), de amikor megkapja, már nem kell neki („don’t like it”). Külsőre is elég visszataszító, ahogyan Lou sem egy leányálom: Andy kinyúlt tréningnadrágban és koszos atlétában üldögél a kerekesszékben, barátja meg frizurájával és öltözködésével is a nyolcvanas éveket idézi, pólóin általában olyasmi szlogenek díszelegnek, mint „Frankie says relax – Don’t do it”.
Magunktól nem jöttünk volna rá, de a két figurát valójában Lou Reedről és Andy Warholról mintázták a készítők, vagyis inkább arról, ahogyan az Angolkák előtti sorozatukban, a Rock Profile-ban jelenítették meg őket. (Lucas és Walliams itt híres zenészek bőrébe bújt, Reed mellett többek között Bonót, Elton Johnt, Kylie Minogue-ot és a Beatles tagjait is kifigurázta.) Andy ekkor még nem volt tolószékben, de ugyanolyan hangon beszélt, és hasonló párbeszédet folytatott le Lou-val, mint a később kedveltté vált szkeccsekben.
A jövő héten a brit komédia több kitalált alakjával is megismerkedhettek közelebbről, Basil Fawltyról és Alan Partridge-ról külön poszt lesz, de Edmund Blackadder és David Brent mellett sem megyünk el szó nélkül.
A héten a brit sketch comedy egyik gyöngyszemével, az Angolkák-kal foglalkozunk kiemelten, mostani posztunkban a rengeteg szerepet eljátszó két színésszel, Matt Lucasszal és David Walliamsszal ismerkedhettek meg közelebbről.
Lucas és Walliams kétségkívül az Angolkák-kal tett szert szélesebb körű ismertségre, baráti és szakmai kapcsolatuk azonban jóval régebbre nyúlik vissza. Mindketten a bristoli egyetem drámaszakára jártak, de csak a National Youth Theatre-nél ismerkedtek össze a kilencvenes évek elején – ami egyébként nem lehet egy rossz hely, hisz olyanok fordultak meg ott az idők során, mint Helen Mirren, Daniel Day-Lewis, Ben Kingsley vagy Colin Firth.
A fenti nagyságokkal ellentétben Lucas és Walliams kezdettől fogva a humor területén kívánták kamatoztatni színészi képességeiket: 1996-tól több sorozatot is írtak a brit televíziónak (Mash and Peas, Sir Bernard’s Stately Homes), amelyekben már többnyire alkalmazták azt a gyakorlatot, hogy mindketten kismillió figurát jelenítenek meg. Az Angolkák sikerét végül az 1999-ben indított Rock Profile alapozta meg, melyben a két színész ismert zenészek bőrébe bújt – ennek nyomán kapták rádióműsorukat, amelyben már megjelentek az Angolkák karakterei. Az Angolkák után a páros elkészítette még a Repülj velem! című sorozatot is, de persze külön-külön is értek el sikereket.
Matt Lucas szerepelt többek között a Koszorúslányok-ban és az Alice Csodaországban Tim Burton-féle változatában (ő játszotta a vicces ikerpárt, Tweedledee-t és Tweedledumot), de olykor elcsíphető színpadon is, például A nyomorultak-ban. Egy időben videoklipekben is feltűnt, és szerepelt Boy George musicaljében, a Taboo-ban is – amúgy vállaltan meleg, az Independent magazin 2007-es listáján, amely a 100 legbefolyásosabb brit homoszexuálist tömörítette, a hetedik lett.
David Walliams olyan filmekben tűnt fel, mint a Csillagpor vagy a Marmaduke – A kutyakomédia, a Narnia krónikái – Caspian herceg-ben pedig a medvének kölcsönözte a hangját, és zsűrizett a Britain’s Got Talent című tehetségkutatóban is. Szabadidejében gyerekkönyveket ír, amelyek közül magyarul is megjelent például a Milliomos fiú és a Gengszter nagyi. Amúgy Williamsként született, de egy azonos nevű kollégája miatt a nevében levő i-t a-ra cserélte, és nem valószínű, hogy pont emiatt, de bipoláris zavarral küzd.
Nagy-Britanniában nagy hagyománya van a sketch comedy műfajának (erről itt írtunk bővebben), melynek legutóbbi markáns képviselője kétségkívül az Angolkák (Little Britain) volt – ezzel olyan klasszikusok nyomába lépett, mint a Monty Python Repülő Cirkusza, a Not The 9 O’Clock News vagy az ottani szereplők egy részével megvalósult Smith és Jones.
Az Angolkák-ban két őrült – név szerint Matt Lucas és David Walliams – jelenít meg számos figurát, köztük olyanokat, mint a folyton szájaló tinilány, Vicky Pollard, a képességeit a saját javára használó hipnotizőr, Kenny Craig, vagy éppen Daffyd Thomas, az „egyetlen meleg a faluban”. (A két színészről, valamint kedvenc karaktereinkről, Lou-ról és Andyről bővebben, külön posztokban is írunk még a héten.)
Lucas és Walliams sorozata 2003-ban indult a BBC-n, de már előtte ment a rádióban: a színészek itt még – érthető módon – csupán a hangjuk elváltoztatásával jelenítették meg a különféle karaktereket, a tévéműsorra azonban rákaptak a beöltözésre is, sőt színészi munkájuk nagy részét teszi ki, hogy alkalmazkodnak az adott parókához, kiegészítőhöz vagy éppen a megváltoztatott testalkathoz.
A brit hagyományok szerint a két színész turnéztatta is az Angolkák-at, vagyis olykor élőben is el lehetett csípni idióta figuráikat. Sorozatuk 2007-ben ért véget, de utána még átvitték az Egyesült Államokba, Little Britain USA címmel, és a nagy sikerre való tekintettel a BBC sem zárkózik el egy esetleges folytatástól – főleg, hogy a karakterek némelyike azóta is önálló életet él.
Most viszont térjünk vissza a kezdetekhez, lássuk az első epizód első felét! Ha ennél több tartalomra vágytok, a BBC vonatkozó oldalán még számos klipet megnézhettek, sőt remek háttérképekre is szert tehettek.
Kereső
Követők
