Régi igazság, hogy munkához a legkönnyebben kapcsolatok révén juthat az ember, és a brit komédia világában mintha mindenki ismerne is mindenkit – legalábbis elég bonyolult szociometriai ábrát adna ki, ha megpróbálnánk lerajzolni, ki kivel dolgozott már együtt.
A kapcsolati hálónak azonban kétségkívül van két középpontja: a Cambridge legendás színjátszóköre, a Footlights, illetve annak örök riválisa, az Oxford Revue - innen kerültek ki a legnagyobb angol komikusok.
A Footlights elnöke volt például egy ideig Peter Cook, aki a szintén a Cambridge-re járt Jonathan Millerrel, illetve az Oxfordon végzett Dudley Moore-ral és Alan Bennettel együtt írta meg a Beyond the Fringe című műsort, amely szatirikus látásmódjával nagyban befolyásolta többek között a Monty Python humorát is.
Ha már itt tartunk, a pythonok is hasonlóképp jöttek össze: Cook után Eric Idle is vezette a Footlightst, ott ismerte meg a valamivel idősebb John Cleese-t és Graham Chapmant – hozzájuk csapódott aztán az Oxfordról Terry Jones és Michael Palin. Meg persze egy különc amerikai, Terry Gilliam.
A Smith és Jones párosa, Mel Smith és Griff Rhys Jones is a két meghatározó egyetemről állt össze: közülük előbbi járt az Oxfordra, ahol Rowan Atkinsonnal is találkozhatott, dolgoztak is együtt a Not The Nine O’Clock News-ban. Atkinson itt ismerte meg későbbi írótársát, Richard Curtist, valamint Howard Goodall zeneszerzőt is – hogy aztán együtt jegyezzék a Fekete Vipera első évadját és a Mr. Bean-sorozatot.
A Fekete Viperá-ban szintén feltűnő Hugh Laurie és Stephen Fry viszont már megint a Cambridgre-ről került ki, ahol az akkor még állítólag igen vicces Emma Thompsonnal is jóban voltak. Laurie – Cookhoz és Idle-höz hasonlóan – egy ideig szintén volt a Footlights elnöke, Fryjal pedig közös műsort csinált Egy kis Fry és Laurie címmel.