Díjazták a stand-uposokat

0 Komment
0 Reblog

Nagy-Britanniában bejelentették a stand-uposokra fókuszáló Chortle Awards 2014-es nyerteseit. A kategóriákat és a jelöléseket egy zsűri állította össze, és a műfaj bő kilencezer híve szavazott idén. A legjobb újonc Sofie Hagen lett, az áttörés Sara Pascoe-nak sikerült leginkább. A legjobb zenés vagy variety produkció a The Horne Sectioné volt, a legjobb show pedig A Bic For Her lett (Bridget Christie). A legszórakoztatóbb turné Micky Flanagan: Back In The Game című előadássorozata volt, a legklasszabb DVD pedig Simon Amstellé, a Live At The BBC című anyag.

Tévés díjat kapott a Frash Meat, rádiósat a Bridget Christie Minds The Gap. A klubok közt a következőket emelték ki: The Stand (Scotland), XS Malarkey (The North), Glee Club (Wales), Glee Club (Midlands), Komedia (The South), Soho Theatre (London) and 99 Club (London). A képen utóbbi látható.
 

Egy szőke nő, sok kutya és némi humor

0 Komment
0 Reblog

Romantikus vígjátéksorozat indul a Szex és New York egyik írójának tollából a Film Cafén. A sztori szerint Liza, a csinos, harmincas éveiben járó fiatal nő egy napon elhatározza, hogy új életet kezd, és megvalósítja élete nagy álmát. Szakít vőlegényével, felhagy sikeres ügyvédi karrierével, spórolt pénzéből pedig megnyitja a Fetching nevű kutyanapközit.

A sorozat írója Amy Harris, aki olyan világhírű sikersorozatok megalkotásában vett részt, mint A pletykafészek (Gossip Girl), és a Szex és New York. A Fetching születéséről így vallott: „A sok munka miatt én is alkalmaztam kutyasétáltatót, ami egy nagyon érdekes viszony, hiszen egy idegen része lesz a magánéletednek. Ekkor határoztam el, hogy a következő témám kutyákról és egy kutyamegőrzőről fog szólni. Rengeteg érdekes sztorit ad egy ilyen helyzet, a forgatás pedig nagyon családias hangulatban telt. Az epizódokat a férjem rendezte, a stábból mindenki magával hozta a kutyusát, ahogy mi is. Oscar egy kis epizódszerepben látható ugyan, de nagyon élvezte a beugrást.”
 

A Fetching című sorozatot a Film Café országos televíziós premierként mutatja be április 5-én, szombaton 21 órakor.

Itthon is indul az Agymenők legújabb évadja

0 Komment
0 Reblog

Az Egyesült Államokban már a végéhez közeledő hetedik évad március 28-án indul a magyar Comedy Centralon, és onnantól kezdve minden pénteken dupla epizóddal jelentkezik. Kiderül, hogyan alakul Leonard és Penny kapcsolata, de bepillanthatunk Sheldon, illetve Raj próbálkozásaiba, szerelmi életébe is.


A hetedik szezonnal a három főszereplő, Jim Parsons, Johnny Galecki és Kaley Cuoco egyébként a legjobban kereső tévésztárok közé emelkedett, a ragyogó nézettség okán jókora fizetésemelést harcoltak ki maguknak: fejenként 350 ezer dollárt, azaz közel 80 millió forintnak megfelelő összeget kapnak minden egyes epizód után.

A papok is bírják a fura papot

0 Komment
0 Reblog

Írtunk már a Rev. című sorozatról, amely egy cseppet sem mindennapi papról szól, aki – amellett, hogy elég vicces – iszik, dohányzik, és rendszeresen szexel a feleségével. (Persze anglikán, szóval megteheti, de akkor is.) Az őt alakító Tom Hollanderrel és a szériát író James Wooddal Liverpoolban, a BBC Worldwide Showcase nevű médiaeseményen találkoztunk, ahol az Egyesült Királyságban március 24-én induló harmadik évadról beszélgettünk. (Magyarul egyelőre a második szezont láthatjuk majd, március 31-én indul a BBC Entertainmenten.)


Az már a kerekasztal-beszélgetés elején kiderült, hogy Hollandernek karakteréhez, Adam Smallbone-hoz hasonlóan fanyar a humora: először is az újságírói listán feltüntetett nevek és országok alapján megpróbálta kitalálni, hogy melyikünk kicsoda, majd szúrós szemmel nekünk szegezte a kérdést, hogy láttuk-e egyáltalán a sorozatot. Amikor bevallottam neki, hogy csak az első évadot néztem meg, csak legyintett bosszúsan: „Biztosan azt is az internetről töltötted le, mi? Na, tőled se látok pénzt!”

Hollandernek amúgy is valószínűleg dupla pénz jár, hisz nemcsak a főszereplője a Rev.-nek, de közreműködik az írásban is. „Eléggé egy rugóra jár az agyunk, ugyanazok a dolgok nevettetnek meg minket. Tom először csak ötleteket adott, pár jegyzettel járult hozzá a sztorihoz, de ahogy telt az idő, egyre jobban belejött az írásba, a harmadik évadot gyakorlatilag már együtt írtuk. Sajnos én időközben nem tanultam semmit a színészkedésről” – mondta Wood.


„Azért viszont, hogy folytatódjon a sorozat, Jamesnek kell többet tennie, nekem egyelőre fogalmam sincs, hogyan mehetnénk még ennél feljebb. A harmadik szezon szerintem kiugróan erősre sikeredett, olyan vitatott témákkal is foglalkozunk benne, mint a melegházasság vagy a börtönből szabadultak rehabilitálása” – tette hozzá Hollander. „Tulajdonképpen még én sem tudom, hogy lesz tovább, de ez ugyanígy volt, miután befejeztük a második évadot is – ilyenkor mindig leeresztek, megpihenek kicsit” – kontrázott rá Wood.

A sorozatot mindkét író egyedülállónak tartja a maga nemében, hisz a modern brit komédiában csak talán A Dibley-i lelkész volt még hasonló széria, de az inkább családi program volt, kevésbé foglalkozott az egyházzal, az ember és a vallás kapcsolatával. „Sokan nem merik összekötni az egyház világát a vicces helyzetekkel, annak ellenére, hogy Nagy-Britanniában ennek a középkorban még komoly hagyománya volt. Mindenesetre mi sem az egyházzal vagy a hittel viccelődünk, nincsenek blaszfémikusnak mondható jelenetek” – mondta Hollander.


Wood ezt csak megerősíteni tudta, nem emlékezett egyetlen negatív kritikára, még az egyház embereitől sem: „Bár az anglikán egyház nagyon hierarchikus, nagyon liberális is egyben. Sok pappal találkoztunk, akik imádják a sorozatot, hamar rájöttek, hogy mi az egyház mellett vagyunk – azzal együtt, hogy egyikünk sem az a kimondottan vallásos ember” – fogalmazott.

Woodnak egyébként az egyik nagyapja is pap volt, mégsem emelte be a karakterbe: „Az még egy teljesen más korszak volt, a nagyapám ráadásul egy kemény katonai lelkész volt, nagyon más típus lehetett, mint Smallbone. A figurát három-négy, általunk ismert papból gyúrtuk össze, plusz Tomból és belőlem is van benne egy kevés” – mesélte.  

Hollanderrel aztán még találkoztunk este is, a The World’s Storyteller nevű szórakoztató rendezvényen, ahol azonban már új tévéfilmjét, az A Poet in New York-ot reklámozta, amelyben Dylan Thomast alakítja – fanyar humoráról itt is tanúságot tett, hisz miközben arról beszélt, hogy a neves költő miként itta halálra magát, látványosan nagyokat kortyolt a kezében tartott borospohárból.    

Egy átlagos külsejű szupersztár

0 Komment
0 Reblog

Martin Freeman külsőre nem tűnik annak a kimondott sztáralkatnak, pedig manapság ő az egyik legfelkapottabb brit színész, a képernyőn és a mozivásznon egyaránt: a Sherlock-ban ő játssza a neves nyomozó segítőtársát, dr. Watsont, 2012-ben pedig megkapta az akkor indult A hobbit-trilógia címszerepét.


A színész még tizenöt évesen csatlakozott egy ifjúsági színjátszó csoporthoz, két évvel később pedig már el is kezdett gondolkodni azon, hogy miként lehetne ebből karriert csinálni. Kezdetben olyan sorozatokban kapott kisebb szerepeket, mint a The Bill, a This Life vagy a Baleseti sebészet, illetve feltűnt a Faith No More egyik klipjében is, ahol egy prosztó társaság egyik tagját alakítja egy karaokebárban:


Az áttörést a 2001-ben indult A hivatal hozta meg neki: itt Timet játszotta, akinek elege van a munkájából és kollégái ugratásaiból, miközben – kezdetben – reménytelenül szerelmes kolléganőjébe. Freeman ezután saját sorozatot is kapott (ez volt a Barkácsbolt, a lenti videón), feltűnt az Igazából szerelem című filmben, majd Arthur Dentet is eljátszotta a Galaxis útikalauz stopposoknak egyik feldolgozásában.


Élettársa, Amanda Abbington szintén színésznő, akivel a Men Only című minisorozat forgatásán találkoztak először, és azóta is játszottak együtt több alkotásban, például A tartozás-ban, a Robinsonék-ban vagy a Dzsembori-ban.

FB like box (HTML)

Követők

origo tévé csakaduma1