Remek kisfilmmel rukkolt elő az egyik legszórakoztatóbb amerikai tévés személyiséget, Conan O'Brient segítő stáb: ebben a humorista-műsorvezető zombiként csoszog fel-alá, majd mohón nekilát elfogyasztani egy lábat. Ez persze a napokban visszatérő Walking Deadnek is reklám, bár annyira felkapott, sztárolt sorozattá lett pár év alatt, hogy nincs is nagy szüksége hírverésre.
Február 6-án megy le az Egyesült Államokban a Tonight Show utolsó olyan epizódja, amelyet Jay Leno vezet. A késő esti talkshow Leno egykori első vendégével, Billy Crystallal búcsúzik, de a tengerentúlon népszerű countryénekes, Garth Brooks is felbukkan majd a műsorban.
Leno 1987-től kezdve jelent meg gyakori vendégként a show-ban, majd 1992-ben át is vette azt a legendás Johnny Carsontól – így ő lett a Tonight Show negyedik házigazdája, és az is maradt 2009-ig. Akkor a műsort adó NBC úgy döntött, fiatalít, és a show élére kinevezi Conan O’Brient – számítása azonban nem vált be teljes mértékben, így Leno egy évvel később már vissza is kapta az őt megillető széket.
A Leno visszavonulásáról szóló korábbi pletykákat 2013 áprilisában erősítette meg az NBC, és azt is elárulta, hogy a műsorvezetőt Jimmy Fallon fogja váltani. Mint kiderült, az új házigazdának azt is megengedte a csatorna, hogy a maga képére gyúrja a Johnny Carson által kialakított formátumot – Leno ezt sohasem tehette meg, így nyilván van most benne egy adag sértődöttség is. Az azonban valószínűsíthető, hogy anyagi gondjai nem lesznek, 2008-ban ugyanis elárulta, hogy a Tonight Show-ból származó bevételeit teljes egészében félreteszi, csupán abból él, amit stand-upos fellépéseiből keres.
Leno humora mellett szociális érzékenységéről is ismert, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás utáni adásban például kegyeleti okból nem mondta el szokásos nyitó monológját, amelyben mindig az adott nap eseményeit tálalta viccesen. Beszédet mondott viszont a Columbia űrrepülőgép katasztrófája után, a show több vendége által dedikált Harley Davidsonját pedig elárverezte, és a befolyt összeget a 2004-es indiai-óceáni földrengés és cunami áldozatainak adományozta.
Lehet róla tudni továbbá, hogy ironikusan viszonyul mindenféle hatalmi helyzethez, nem véletlen, hogy többször kikelt anyacsatornája, az NBC ellen. Jellemző rá a következő eset is: Michael Jackson perében a védelem tanúja volt, ezért a bíróság megtiltotta neki, hogy az ügyről beszéljen – arról azonban nem volt szó a határozatban, hogy írnia sem szabad róla, ezért megírta a véleményét, amelyet egy beugró olvasott fel helyette a Tonight Show-ban.
Ma esti, utolsó műsoráról elvileg több live stream is megy majd az interneten, de fogalmunk sincs, hogy ezek magyarországi IP-címről elérhetők-e – mindenesetre itt olvashattok pár tippet arról, hogy hol érdemes próbálkozni. Ha mégsem sikerülne befogni a mai adást, kárpótlásul nézzetek meg egy összeállítást a Tonight Show legjobb pillanatairól:
A héten a fő témánk A hivatal, amely 2001-ben gyakorlatilag a semmiből vált országos szinten, majd világszerte is népszerűvé. A sorozat sikerének egyik titka kétségkívül az időzítés volt, hisz akkor még igen újszerűen, áldokumentarista eszközökkel ábrázolta egy idiótákkal teli munkahely mindennapjait – a stílust azóta sok más széria is átvette, elég csak a Városfejlesztési osztály-ra vagy akár Az ítélet: család-ra gondolni.
Persze az eredeti képi megjelenítés mit sem ért volna jól eltalált karakterek nélkül, de Ricky Gervais valami zseniálisan hozta az arrogáns és öntelt főnök, David Brent figuráját, akinek a munkánál mindig fontosabb volt, hogy megnevettesse kollégáit – bár ez ritkán sikerült neki, próbálkozásain legfeljebb a képernyőn ülők derültek nagyokat. A többi színész ráadásul remekül játszott alá Gervaisnak, Mackenzie Crook (Gareth), Martin Freeman (Tim) vagy Lucy Davis (Dawn) alakítására szintén nem lehetett panaszunk.
Ehhez jött még, hogy – mint a legtöbb jó komédia esetében – itt is tudtunk azonosulni, nemcsak a szereplőkkel, de a helyzetekkel is – hisz ki ne dolgozott volna már olyan munkahelyen, amelyet halálosan unt, vagy épp a kollégáival nem jött ott ki jól. Márpedig a Wernham Hogg Papírvállalat korántsem a világ legizgalmasabb helye, ráadásul egy olyan kisvárosban kapott helyet, ahol tulajdonképpen semmi nincs, csak egy csomó körforgalom.
A hivatal bizonyos értelemben a brit komédia csúcsára emelkedett, amikor 25 éven belül az első angol szériaként jelölték a legjobb vígjátéksorozatnak járó Golden Globe-ra, sőt – a korábbi brit produkciókkal ellentétben – meg is kapta a díjat 2003-ban. Több adaptációja készült világszerte, melyek közül a legismertebb az Office című amerikai verzió, melyben Gervais figuráját Steve Carell vitte tovább.
A héten David Brent karakterét is elemezzük még kicsit, illetve Ricky Gervaisról is adunk egy rövid pályaképet – vagyis lesz mit olvasgatnotok az irodában. Addig is megnézhettek még két jelenetet a sorozatból, a főnök emlékezetes táncát egy céges buliról, valamint egyik motivációs beszédét:
David Schwimmer - Ross a Jóbarátokból – nem sokat szerepelt kisképernyőn a Friends óta, szemben például Matt LeBlanc-kal vagy Courteney Coxszal, de most egy komédiasorozat pilotjában szerepel.
A címe Irreversible, Peter Tolan és a Sony Pictures TV készítik, Schwimmer pedig producerként is közreműködik. A sorozat terve nem eredeti, hanem egy izraeli széria remake-je (emlékeztetőül, ilyen volt a Társas Játék is, amelyet a magyar HBO átvett, majd bővített). Az originál sorozat a Bilti Hafich címen ment, az első évad nagy siker volt Izraelben, már készül a folytatása is.
A brit komédia felejthetetlen alakja Basil Fawlty, akit John Cleese formált meg a Waczak szálló tizenkét epizódjában. A középkategóriás panzió tulajdonosának csupán egy baja van a szállodaiparral: a vendégsereg – azt gondolja, ideális szállót tudna vezetni, ha nem lennének a folyton alkalmatlankodó vendégek.
Azt hinné az ember, ilyen figurát csak kitalálni lehet, pedig Cleese valós emberről mintázta Basil Fawltyt. A Monty Python egy forgatás alkalmával a Torquay-beli Gleneagles Hotelben szállt meg, és ott találkozott a szállót vezető David Sinclairrel, akinek jó szokása volt többek között, hogy a térképeket és menetrendeket csak úgy hozzávágta a vendégekhez, Eric Idle bőröndjét pedig áthajította a kerítésen, mert azt hitte, bomba van benne.
Az érdes modorú tulajnak mindenkihez volt egy-két keresetlen szava, a Monty Python egyetlen amerikai tagját, Terry Gilliamet például folyamatosan azzal vegzálta, hogy miért viselkedik olyan amerikaiasan – ahogyan Basil Fawlty a spanyol pincért szidja nem egyszer. Keresztnevét egyébként a Basil Streetről kapta, ahol Cleese akkoriban lakott Londonban, ott írhatta meg az alábbi jeleneteket is:
Kereső
Követők
