Miután az első magyar szituációs komédia, a Família Kft véget ért, egy darabig a műfaj is eltűnt a hazai képernyőkről, majd jóformán egyszerre rajtolt el a Tea a TV2-n és a Limonádé az RTL-en, csak azért, hogy erősítse a nézőkben azt a képzetet, miszerint a két nagy kereskedelmi tévé csak egymást másolja. Most előbbivel foglalkozunk.
A Tea főcíme részben emlékeztetett a Jóbarátokra hangulatban, de nem baj, ha a világ legsikeresebb szitkomja a minta: a magyar verzióban egy teázóban ücsörögtek naphosszat a szereplők, Joey és társai pedig egy kávézóban múlatták az időt. Az alábbi párperces videóból kiderül, hogy Simon Kornél már akkor kedvelte a melegítő felsőt (mint a Társas játékban), hogy az egyáltalán nem vicces mondatok mögé is bevágtak is kis gépi nevetést, de közben azért sikerült poénokat is írni a sztoriba, nem is rosszabbakat, mint sok amerikai vígjátéksorozat esetében.
A Heredi Gábor rendezésében készült sorozat szereplői közt számos ismerőst találunk. Játszott benne az a Lass Bea, akit nemrég az X-Faktorban láthattunk, főszerepe volt a már említett Simon Kornélnak, illetve Mazányi Eszternek, akit másfél éve még a csúnya véget ért Marslakók fő karakterét alakította. Rónai Aranka, Janicsek Péter és Kardos Róbert is fontos figurákat kaptak.
A sorozat végül nem hozta az elvárt számokat, noha pont a szituációs komédiákkal illik türelmesnek lenni, hiszen kell idő, mire a néző megszereti a karaktereket és megismeri szokásaikat. A Tea szombat este kezdett, de a szitkomokban még nem jártas magyar tévézőket nem izgatta fel különösebben.
Herendi korábban az Origónak elmondta, szerinte a Big Brother árnyékában véreztek el, mivel 2002 őszén a TV2 mindent alárendelt a nagy nézettséget hozó első szériának, így ha a BB épp izgalmakat tartogatott, tovább maradt a képernyőn (így pedig az éjszakába csúszott a sorozat). A szitkomot sem árt mindig ugyanabban az időpontban vetíteni, így tett keresztbe Pongó, Renátó és BB Évi a kétszemélyes komédiának. "A Tea épp kezdett jó irányba elindulni, megtanultuk, hogy kell csinálni... és akkor levették. 33 rész volt képernyőn" - tette hozzá Herendi.
A Tea és a Limonádé viszonylag gyors eltűnése aztán szépen vissza is vetette a hazai tévék szitkomokba vetett bizalmát úgy szűk tizenkét évvel ezelőtt, és azóta is csak szórványos próbálkozások voltak, talán csak a Pasik ért el jelentősebb nézettségi sikert.
Az Alkonyat-filmekből is ismert Taylor Lautner komédiába megy, Andy Samberg helyére érkezik a BBC Three szituációs komédiájába, a Cuckoo-ba. A sorozat 2012-ben indult, a Thompson család körüli bonyodalmakat mutatja be szórakoztatóan. A színész főszerepet kap a szériában, ami azért érdekes, mert Samberg volt korábban maga Cuckoo, a drogokat sem megvető, excentrikus, amerikai hippi.
Lautner Jackob Black volt az Alkonyat-filmekben, mostanában olyan alkotásokban láthattuk, mint a Nagyfiúk 2, az Elhurcolva vagy a Valentin nap.
Írtunk a héten A hivatal-ról és annak főnökéről, David Brentről is, ezek után kár lenne átsiklani a fölött a zseniális elme fölött, aki mindezt összerakta – bemutatjuk hát, honnan indult Ricky Gervais és vele együtt a brit komédia egyik legjobb sorozata.
Arról persze nem szabad megfeledkezni, hogy Gervais a sikert meghozó A hivatal-t Stephen Merchanttal együtt írta és rendezte, de miután ő játszotta a főszerepet is, nehéz nem hozzá kötni a szériát. Merchant amúgy színészként is megjelent számos produkcióban, például a szintén Gervaisszal közösen jegyzett Extras-ban (magyar címe: Futottak még…), A hivatal-hoz azonban csak pár epizód erejéig kölcsönözte a hangját.
De térjünk rá mai témánkra! Gervaisnak viszonylag későn jött az elismertség, már ami a tévés karriert illeti, hisz már negyvenéves volt, amikor A hivatal elindult. A hetvenes évek végén és a nyolcvanasok elején még a londoni egyetemen tanult filozófiát, itt ismerkedett össze Jane Fallonnal, akivel azóta is együtt van.
Végzősként azonban mégsem Kant vagy Kierkegaard utódává akart válni – mi értelme lett volna a nyolcvanas évek Nagy-Britanniájában? –, alapított inkább egy zenekart Bill Macrae-vel közösen – ez volt a Seona Dancing, amelyben Gervais énekelt, és a szövegek egy részét is ő írta. A duó a new wave egyik képviselőjeként mérsékelt sikereket ért el az Egyesült Királyságban, de legalább két számukat ismerheti pár angol, sőt néhány amerikai is: a hangulatos More To Lose-t itt hallgathatjátok meg, a brit slágerlista 79. helyéig felkúszó Bitter Heart-ot pedig egy amerikai talkshow-ban is kivesézték:
Miután lediplomázott, Gervais egy ideig rendezvényszervezőként is dolgozott, majd inkább átment az Xfm nevű londoni rádióhoz, ahová már maga mellé vehetett egy asszisztenst is – ő lett Stephen Merchant, akivel rögtön elkezdtek vicces műsorokban gondolkodni. 1998-ban már a BBC-nek csináltak egy pilotot Golden Years címmel, amely egy megszállott David Bowie-rajongó mindennapjait mutatta be – ebből azonban még nem lett sorozat, 2001-ben viszont a csatorna már örömmel vette A hivatal ötletét. A többi pedig már, mondhatni, történelem.
A héten írtunk már A hivatal-ról, most pedig annak idióta főnökével, a Ricky Gervais által megformált David Brenttel is megismerkedhettek közelebbről. Az már az előző posztból világossá vált, hogy a sorozatot az ő figurája viszi el, hiába is egy durva, érzéketlen és egoista alak – nagyon jókat tudunk rajta nevetni, habár a való életben valószínűleg nem sokáig viselnénk el.
Az is valószínű azonban, hogy aki csak egy kis időt is lehúzott irodában, találkozott már hasonló figurával. Olyannal, aki inkább az alkalmazottai barátja szeretne lenni, mintsem a főnöke, de egyik sem megy neki igazán; aki a jelentéktelen dolgokat halálosan komolyan veszi, de elsiklik a fontosak felett; aki mindig kimondja, amit mindenki más is gondol, de mindenki másnak van annyi esze, hogy hallgasson róla. Számos rossz tulajdonsága ellenére sem lehet azonban huzamosabb ideig haragudni rá, mert legbelül csak egy kisgyerek, aki arra vágyik, hogy szeressék.
David Brent a Wernham Hogg Papírvállalat regionális menedzsereként mindent meg is tesz, hogy megkedveltesse magát kollégáival, igaz, túl sok sikerrel nem jár. Próbálkozásairól már az előző posztban láthattunk két remek videót, az egyiken egy céges bulin ad elő valami elképesztő táncot, a másikon motivációs beszédet tart – itt pedig (szerinte zseniális) gitárjátékával szórakoztatja egy munkahelyi tréning résztvevőit:
Az Office címet viselő amerikai verzióra a karakter már némileg finomodott, Ricky Gervais és alkotótársa, Stephen Merchant direkt határozott úgy, hogy – a helyi közönség vélt igényeihez igazodva – megszabadul Brent pár rossz tulajdonságától. Így született meg Michael Scott, akit Steve Carell alakított, nem kevésbé zseniálisan.
Mint írtuk, február 6-án ment le az Egyesült Államokban a Tonight Show utolsó olyan epizódja, amelyet Jay Leno vezetett. Mivel az USA egyik legismertebb tévés személyiségéről van szó, számos hollywoodi híresség búcsúzott tőle és adott neki vicces tippeket. Érdemes megnézni a videót:
Kereső
Követők
